Közzétéve: 2007.06.25.
A gyűlölve szeretett, avagy szeretve gyűlölt Windows november tizedikén ünnepli 22. születésnapját. Noha a számítástechnikában kétségkívül kutyaévekben kell számolnunk, a százötven éves Windows még ma is meglepő aktivitást mutat. Gondoljunk csak bele, ki tud akár egyetlen programot is, amelyet 1983-ban írtak?
Windows tehát kiállta az idők próbáját, és valószínű, hogy amíg a számítógép a mai formájában létezni fog, addig Windows is lesz. A legismertebb és legtöbbet használt operációs rendszer ugyanis valódi versenyben győzte le a vetélytársait – bár, mint látni fogjuk, azért Bill Gates már az elején sem bízott semmit a véletlenre.
1983. november 10-én New Yorkban, a Plaza Hotelben jelentette be hivatalosan a Microsoft a Microsoft Windows tervezett megjelentetését. Saját szavaik szerint a program az operációs rendszerek új generációjába tartozik, mivel grafikus felhasználói felületet (graphical user interface - GUI) és egyszerre több feladat végrehajtását is lehetővé tevő multitasking környezetet biztosít az IBM számítógépei számára.
Plaza Hotel
Hogy ez mit is jelent magyarra fordítva? Ha a sorok olvasója látott már (illetve, mivel e sorok 2005-ben íródnak: látott még) DOS-t, akkor pontosan tudja, mi a különbség a grafikus kezelői felület és a régi DOS-os között. Ma az utóbbihoz hasonlót már csak akkor láthatunk, amikor a számítógépet bekapcsoljuk és még nem jelent meg a Windows bejelentkező képernyője, vagy ha a Start menüben a futtatáshoz beírjuk, hogy cmd. A multitasking azt jelenti, hogy a számítógép több programot is tud futtatni egyszerre, vagyis miközben ezt a cikket olvassuk (vagy írjuk :-) zenét tudunk hallgatni, vagy bármi más program futhat a számítógépen.
Ha valaki nem tudja, milyen volt a DOS, egy próbát megér. Miután a Start menüben a futtatáshoz beírtuk hogy cmd, a megnyíló új ablakban írjuk be, hogy help, és máris nem érezzük magunkat olyan elveszettnek. Ha elegánsak vagyunk, nem alt+F4-gyel lépünk ki és nem is az X-re kattintva!
A Microsoft a Plaza Hotelben azt is bejelentette, hogy a program 1984 áprilisában lesz kapható. Eredetileg a nagyon elmés Interface Manager (felületkezelő) lett volna a program címe, de Rowland Hanson, a Microsoft marketinges atyamestere meggyőzte Bill Gates-et, hogy a Windows név jobban hangzik.
Bill Gates még ugyanezen hónapban bemutatta az IBM-nél a Windows béta verzióját. Az IBM-nél azonban nem nagyon örültek a programnak, ugyanis ők éppen a Top View nevű, elvetélt operációs rendszeren dolgoztak. A Microsoft így még bátorítást sem kapott – másról nem is beszélve –, pedig az IBM 1981-ben, a DOS fejlesztése közben még támogatásáról biztosította Bill Gates-éket. Utóbbin nem is csodálkozhatunk, hiszen a DOS is az IBM számítógépekre írt program volt.
A Top View-t végül 1985 februárjában, még a tervezett Windows-bemutató előtt jelentették meg. A program hasonlított a DOS-ra, a nagy előrelépés az volt, hogy multitasking feladatokat is el tudott látni. A nagy hiányosság viszont az, hogy a Top Viewban nem volt GUI. Az IBM-nél pontosan tudták, hogy a könnyebben kezelhető grafikus felület komoly előnyt biztosít a Windows számára, így ígéretek hangzottak el, hogy a Top View következő változatai már GUI-t fognak használni. Azonban nem voltak következő változatok. Nem csupán Bill Gates látta meg, hogy egy GUI-val rendelkező operációs rendszer milyen hasznos lehet az IBM-nek, hanem a hardvergyártónál is belátták: a Microsoft jobban alkalmazkodott a megváltozott felhasználói igényekhez.
Új felhasználói igények? – kérdezhetnénk. Hát nem a Windows volt az első, az új generációs operációs rendszerek atyja?
Sajnos nem. Bill Gates a GUI ötletét az Apple cég Lisa nevű gépéből leste el, illetve a későbbi, de még a Windows előtt megjelent Macintosh-ok GUI-ja is inspirálhatta. Sőt, ott volt még a VisiCorp VisiOn nevű programja, amelyet már 1983 októberében megjelentettek, és amely az első PC-re írt GUI volt. Sőt, a Digital Research 1985 tavaszán megjelentette a GEM-et (Graphics Environment Manager – grafikus környezetkezelő) – amikor a Windows még mindig nem volt sehol, pedig a Microsoft ígérete szerint már egy éve a boltokban kellett volna lennie az 1.0-ás verziónak. (ismerős?) A fő problémát az jelentette, hogy a GEM és a VisiOn nem tudta megnyerni magának a programfejlesztőket, és természetesen senki nem vett meg egy olyan operációs rendszert, amelyre nem írnak programokat.
A Microsoft végül is másfél éves késéssel, 1985 november 20-án dobta piacra a Windows 1.0-t.
Windows 1.0
Általános lelkesedés, fanfárok hangjai, stb? Dehogy. A Windows 1.0-ról a használói azt mondták, tele van hibával, lassú, és egyáltalán: úgy tűnik, mintha csak azért csapták volna össze, hogy mihamarabb megjelenhessen. A mérsékelt sikert tovább rontotta, hogy az Apple már szeptemberben perrel fenyegette meg a Microsoftot, mondván, hogy az új program az Apple által szabadalmaztatott ötleteken alapul, és a céget ipari kémkedéssel is megvádolták. A Windows ugyanis ugyanolyan ablakokat, és legördülő menüket használt, mint az Apple, valamint az egeret is hasonló dolgokra lehetett használni mindkét cég programjaiban.
Apple Lisa
Hogy az Apple-nek mennyire igaza volt, mutatja a Microsoft válasza, akik meg sem próbálták tagadni a vádakat, inkább úgy döntöttek, hogy megpróbálnak örök időkre szóló licence-t nyerni az Apple által használt operációs rendszer-elemekre. A két cég megegyezett egymással, és az Apple a szerződés aláírásával egyben eltávolította magát a számítástechnika fővonalából.
Bill Gates-nek nem ez volt egyébként az első valóban brilliáns üzleti fogása, hiszen a DOS, amely mindenki számára egybeforrt a Microsoft nevével, szintén vásárlás útján került a Microsofthoz. Az eredeti programot, melynek QDOS volt a neve, a Seattle Computer Products fejlesztette ki. A jól jövedelmező lépések között említsük még meg Gates azon sikerét is, hogy sikerült rávennie az IBM-et, hogy az MS-DOS-szal kapcsolatos minden jogot hagyja meg a Microsoftnál.
A Windows 1.0 1987 januárjáig igen csak gyengélkedett a piacon, azonban ekkor megjelent az Aldus PageMaker 1.0, amely Windows kompatibilis szövegszerkesztő volt – méghozzá az első szövegszerkesztő, amelyet PC-re írtak. Ugyanebben az évben jelent meg az Excel, a Word és a Corel Draw is, és ezek a programok meghozták a fellendülést a Windows számára is. Mindazonáltal a program lassú, hibás és összecsapott maradt, úgyhogy a fejlesztés elengedhetetlen volt.
1987. december 9-én a Microsoft megjelentette a Windows 2.0-t, amelynek eredményeként a Pc-k elkezdtek még jobban hasonlítani a Macintoshokra. A Windows 2.0-ban már ikonok voltak, amelyek programokat és bármi egyebet jelképezhettek, és megjelentek azok az ablakok is, amelyek között egy mozdulattal ugrálhatunk. Az Apple természetesen azonnal beperelte a Microsoftot, mondván, hogy azok nem tartották be az 1985-ös szerződésben foglaltakat.
Windows 2.0
A Microsoft azzal védekezett, hogy a licence-szerződés engedélyt adott nekik, hogy az Apple minden eredményét felhasználják. Az Apple ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ellenfelei 170 alkalommal sértették meg az ő szerzői jogait. A bíróság azt mondta, hogy a Microsoft csupán kilenc esetben használt olyan elemeket, amelyekre a licence nem vonatkozik. Az ügyvédek azonban meggyőzték a bírót, hogy az a bizonyos kilenc szerzői jog valójában olyan eredményeket véd, amelyeket nem lenne szükséges szerzői jog által védeni (!). És végül Gates megpendítette, hogy az Apple a Xerox által az Alto és a Star nevű számítógépekhez fejlesztett GUI-kból lopta a levédett fejlesztések egy részét. Az ítélethirdetésre 1993. január 6-án került sor. A pert a Microsoft nyerte.
Xerox ALTO Xerox Star
A pereskedés alatt sem állt meg az élet a Microsoftnál, és 1990. május 22-én piacra került a Windows 3.0, amelyet szokás szerint igen fanyalogva fogadtak a felhasználók. A 3.0 tizenhat színt kezelt, stabilabb és gyorsabb volt, mint elődjei. Megújították a Windows Intézőt, és az ikonrendszert. A legfontosabb változás azonban az volt, hogy a programozók elkezdtek nagy mennyiségben Windows kompatibilis programokat írni, és ezzel mintegy okot adtak a felhasználóknak, hogy megvegyék a Windows 3.0-t. Egy év alatt három millió példány fogyott el a programból.
Windows 3.1
1992. április hatodikán jelent meg a Windows 3.1. Ebből a változatból már két hónap alatt sikerült három milliót eladni. A Windows 3.x-ek abszolút piacvezetők voltak egészen 1997-ig, amikor a már két éve kapható Windows 95 kiszorította a programokat.
1995. augusztus 24-én került a boltok polcaira a Windows 95. Az USA reklámiparának hatékonyságára, és főleg az ország lakosságára jellemző, hogy a programot olyanok is megvették, akiknek nem volt számítógépük. Hogy ők mit kezdtek a hálózati kapcsolatokhoz szükséges programokat magában foglaló programmal, amelynek immár megvolt az az előnye is, hogy a nyolc karakternél hosszabb fájlneveket is kezelni tudta, örök rejtély marad. Jegyezzük még meg, hogy ez volt az első olyan Windows, amely előtt nem kellett feltelepíteni a DOS-t a gépre, tehát valóban igazi, önálló operációs rendszernek tekinthető.
Windows 95
1998. június 25-én jelent meg a Windows 98. Ez volt az utolsó változat, amelynek még bármi köze volt a DOS-hoz, mivel még a DOS kernelt használta.
Közérthetőbben: azok a programok, amelyeket mi használunk, nem közvetlenül a számítógép hardverével machinálnak. A Windows Intéző csupán utasít egy programot, amelyet mi nem látunk, mert az operációs rendszer része, hogy nyisson meg valamilyen fájlt, vagy törölje le, stb. A Win 98 volt az első operációs rendszer, amely már nem a régi DOS-ban is meglevő „programokat” használta, hanem a Microsoftnál vették a fáradságot, és írtak újakat.
Ebben a változatban szerepelt először az Internet Explorer 4, és ez az operációs rendszer már támogatta az USB portot, és több más csatlakozási felületet is.
A 98-at követő újabb operációs rendszereket talán már mindenki ismeri. A Windows 2000 után jött a Millenium Edition és az XP, amelyek mindig egyre stabilabbak, egyre szebbek és gyorsabbak lettek – legalábbis a fejlesztők szerint. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a Windows 98-ból létezett Second Edition, amely bizonyára még stabilabb volt, és hogy az XP-hez is kiadtak már szervizcsomagot, nem is egyet. Ahány fejlesztés történt, lassan már olyan stabilnak kellene lennie a gépünknek, hogy lelőni sem lehetne, de azért ne feszítsük túl a húrt. A lehasználói oldalról valamit biztosan kijelenhetünk: egyre nagyobb winchester, egyre több memória és egyre gyorsabb processzor kell, hogy az új operációs rendszereket futtathassuk. Meg persze egyre több pénz, hiszen ma az XP és az Office árából könnyedén megvehetünk egy középkategóriás számítógépet.
Tekintse meg webáruházunk operációs rendszereit!